Márki János, nyugalmazott tiszttartó és Zay Julianna fia. Gimnáziumi és jogi tanulmányait Pesten végezte s itt ismerkedett meg Szénnel, Erkel Ferenccel, különösen pedig a Vasárnapi Ujság sakkrovatának megalapítójával Cseresnyés Istvánnal, kihez a legőszintébb barátsággal vonzódott. 1867. május 3-án Bihar megye megválasztotta a nagyszalontai járás esküdtjévé. A királyi törvényszékek szervezése után 1871. december 18-án a gyulai királyi. törvényszék bírája lett. 1881. februárjában kisegítő bírónak rendelték be a budapesti királyi táblához, hová 1882. március 19-én pótbírónak nevezték ki, s már rendes bírónak is fölterjesztették, midőn Budapesten meghalt. Márki István felesége Linde Márta (ő maga Mártha-ként írt alá), 1868. szept. 27-én házasodtak össze Sarkadon. 1850-ben született valahol Poroszországban. Gyermekeik:Gabriella *1869.09.18.,Nagyszalonta, István *1871.04.28. Nagyszalonta, Béla *1872. Gyula. Jolán *1874. Gyula, Ilona *1876. Gyula, Rózsa *1882.12.05. Bp., Dénes *1884.12.09. Bp.
Gyulán barátaiból egy kis sakk-kört alakított, a Békésben külön sakk-rovatot is nyitott. Időközben a Vasárnapi Ujságban is jelentek meg sakk-feladványai. Gyulán rendezte sajtó alá Szénnek, a híres sakkozónak feladványait és jelesebb játszmáit és itt kezdte írni sakk-ábécéjét, anélkül, hogy irodalmunk akkori viszonyai közt ezekre kiadót kaphatott volna (Jóval később Schuster Zsigmond kiadta a Sakk-ABC-t). Ugyanakkor itt adta ki: A sakkjáték tankönyve. Elméleti és gyakorlati kalauz a sakkjáték megtanulására kezdők és haladottabbak számára. Mintajátszmákkal, számos feladvánnyal és 129 ábrával. Gyula, 1872. (2. kiadás. Sajtó alá rendezte testvéröccse M. Sándor, egyetemi tanár, előszóval, a szerző életrajzával, ellátva. Bp., 1897.)
Első költeménye 1856-ban jelent meg; kevés versét nyomatta ki. Lefordította Corneille néhány darabját; Gyulai Pál pedig a Kisfaludy-társaságban nagy elismeréssel nyilatkozott népmese-gyűjteményéről, melyből az Angyalbárányok az iskolai olvasókönyveknek egyik legkedveltebb darabja volt.