A sakkjáték szabályai

1. lecke

A sakkot két játékos (személy, csapat, csoport) játssza egy sakktáblán sakkfigurák (bábok) segítségével. Az egyik játékos a világos, a másik a sötét bábokat irányítja. A játék (játszma, parti) célja az ellenfél királyának a megmattolása. Az a játékos győz, akinek ez előbb sikerül. A parti döntetlen eredménnyel is végződhet. Az alapfogalmak: A sakktábla:

Sötét Világos

64 egyenlő méretű, váltakozó színű mezőből álló tábla, amely 32 világos és 32 sötét színű mezőből áll. A mezők a táblán 8 sorban (soronként 8-8 mező) vannak elhelyezve. A játékosok a tábla két szemben levő oldalánál foglalnak helyet úgy, hogy a bal kezüknél sötét, jobb kezüknél pedig világos színű sarokmező van. Az egyszerűség kedvéért a világos színű bábokkal játszó játékost "Világos"-nak, a sötét színű bábokkal játszó játékost pedig "Sötét"-nek fogjuk nevezni. A sakktábla geometriája:

Sötét Világos

A sakktábla 8 sorból áll, amelyeket az arab számokkal jelölünk 1-től 8-ig. Mindig Világos oldaláról kezdjük a számozást. A fenti ábrán a 6. sort jelöltem be. Minden sor pontosan 4 világos és 4 sötét színű mezőből áll.

Sötét Világos

A sakktábla 8 függőleges oszlopból, sakk szakszóval vonalból áll, amelyeket az angol abc első 8 betűjével jelölünk: a, b, c, d, e, f, g, h. Az "a" vonal mindig Világos bal kezénél (Sötét jobb kezénél) van. A fenti ábrán az "e" vonalat jelöltem be. Minden vonal pontosan 4 világos és 4 sötét mezőből áll.

Sötét Világos

A vonalak betűjelei és a sorok számai segítségével a sakktábla mind a 64 mezőjét megnevezhetjük. Olyan ez, mintha egy koordináta rendszer lenne. Mindig először a vonal betűjelét, aztán a sor számát adjuk meg. A fenti ábrán például a c2, a d4, az f7 és a h3 mezőket jelöltem meg.

Sötét Világos

A rézsút, sarkaikkal egymáshoz kapcsolódó, egy egyenesbe eső mezőket átlónak nevezzük. Az átlók mindig azonos színű (világos, vagy sötét) mezőkből állnak. Az átlók hossza változó, a legrövidebb átlók 2 mézőből, a leghosszabbak pedig 8 mezőből állnak. Az átlókat a két végpontjukról nevezzük el. A megnevezés során mindegy, hogy melyik mezőt említjük először. A fenti ábrán például az a1-h8 és a d1-h5 átlókat jelöltem meg. A két leghosszabb átlót (ezek 8 mezőből állnak) nagyátlóknak nevezzük. Az a1-h8 átló a sötét nagyátló, a h1-a8 átló pedig a világos nagyátló.