Sakk-magazin logo
Üvegsakk készlet
SAKK-LECKÉK

Sakk könyv reklám

ONLINE SAKKISKOLA







ONLINE




A SAKKOZÁS
világbajnokai




IN MEMORIAM




A sakkjáték szabályai

9. lecke


Az alapfogalmak (folytatás):

A bábok menetmódja:

GYALOG

Az eddigiek során megismertünk már egy különleges lépést, a sáncolást. A gyalogokhoz két különleges lépés is kapcsolódik, a gyalogátváltozás és az úgynevezett "en passant" ütés.

A gyalogátváltozás

Ha valamelyik gyalog a játszma során állandóan előre haladva eléri az ellenfél alapsorát (tehát a világos gyalog a 8. sort, a sötét gyalog az 1. sort) a belépés pillanatában át kell változtatni a következő tisztek valamelyikévé: vezér, bástya, futó vagy huszár. Amíg ez az átváltozás nem történt meg, addig a lépés nem tekinthető befejezettnek. A játékos saját belátása szerint választhat a lehetőségek közül, attól függetlenül, hogy hány ilyen bábja van már a sakktáblán.

(Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nem csak a leütött bábok közül lehet választani a gyalogátváltozáskor! Ha van már vezér a táblán, nincsen akadálya annak, gyalogátváltozáskor még egy legyen! Vegyünk egyet kölcsön egy másik sakk-készletből!)

Nézzünk egy példát a gyalogátváltozásra:


Átváltozás előtt:


Sötét

A gyalogátváltozás előtt
Világos


Átváltozás után:


Sötét
A gyalogátváltozás után
Világos


Az átváltozást a játszma jegyzésekor így jelöljük:
  • f7-f8=V vagy röviden f8=V vagy
  • f7-f8V vagy röviden f8V
Mindkét jelölésmód elfogadott és helyes.

Az "en passant" ütés:

A legtöbb gondot az "en passant" ütés szokta okozni a kezdő sakkozóknak. A sakkirodalomban meghonosodott francia kifejezés (olv: en passan) magyar fordítása "menet közbeni ütés" valamivel kifejezőbb. Arról van szó ugyanis, hogy akkor, amikor a gyalogütések szabályait megalkották, a fő alapelv az volt, két szomszédos vonalon levő ellenséges gyalog ne haladhasson el egymás mellett a parti folyamán úgy, hogy egyszer se üthessék egymást. A gyalogokkal kezdetben csak egyet lehetett lépni az alapállásból. Később engedélyezték a játék gyorsítása érdekében, hogy az alapállásból a gyalogok kettőt is léphessenek. Igenám, de ekkor az előbb említett alapelv megsérült volna, ha nem vezetik be az "en passant" ütés lehetőségét.

Sötét
Az "en passant" ütés
Világos

Az "en passant" ütés alapállása

A fenti állásban, ha a sötét d7 gyalogja d6-ra lépne, akkor azt világos e5 gyalogja leüthetné. Ha a sötét gyalog d7-ről d5-re lép, akkor ugyan áthalad a világos gyalog ütőkörén, de d5-ön olyan mezőre kerül, ahol a világos gyalog már nem ütheti le. Az "en passant" ütés szabálya azt mondja ki, hogy ebben az esetben a d5-re kerülő gyalogot "menet közben" ki lehet ütni, azaz úgy, mintha csak d6-ra lépett volna. Az ütési lehetőség hatálya kizárólag a következő lépés, ha ezt világos elmulasztja, többé már nem ütheti le "en passant" ezt a gyalogot a parti során.

 
Sötét

Világos


A sötét gyalog "elsurranna" a világos gyalog mellett, de


Sötét

Világos

világos "en passant" leüti


Ha a sakkjátszma jelöléseivel ezt le akarnánk írni, akkor ezt kellene írnunk (az ütés jele: x)
1. -, d7-d5
2. e5xd6(ep)

vagy rövid írásmódban:

1. -, d5
2. exd6

Egy üres sakktáblán egy gyaloggal és egy királlyal mattot adni nem lehet. Azonban, ha sikerül a gyalogot átváltoztatni nehéztisztté (vezérré vagy bástyává), akkor azzal már mattolhatunk. Mindez azt jelenti, hogy egy játszmát elvileg már egy gyalog előnnyel is megnyerhetünk, ha lecseréljük az összes bábot és pluszgyalogunkat átváltoztatjuk vezérré.


Eddigi letöltések száma:
14899

Ellenőrző kérdések


Ez a lecke a http://sakk.terasz.hu
weboldalon megjelent lecke átdolgozott változata.



ONLINE SAKKISKOLA



 Copyright, Honfi György, 2008